A fittségi csodája

Miközben javában dübörgött a nyitányt jelentő, egyre népszerűbb zumba-óra, sokáig nem tudtam levenni a szemem róla. Szép volt, akkor is ha nem annyira sportos alkatú, fiatal, gyereklány még. Édesanyjával jött el, talán életében először ő is sportolni akart egy nagyszabású, nyílt rendezvényen. Megpróbálta hát, de erre a latinos táncalapú mozgásra sehogyan sem érzett rá. Miközben a többiek jókedvűen a parkettet döngették, ő pár perc elteltével kiállt oldalra és szomorú-boci szemekkel, a hátizsákját is magához szorítva, a maga 12-13 évével közel állt a feladáshoz, a kijárathoz. Gyakorló családapaként és sportmegszállottként egyaránt nagyon elfacsarodott a szívem, miközben azért drukkoltam, hogy a folytatásban meggondolja magát.

Ezt követően „eltűnt”a lányka, akit bő félóra elteltével a folyosón láttam újra. Kivirulva, kangoo-cipőben arra várt, hogy mikor léphet ő is teljes értékű „harcosként” az „arénába”. Aztán eljött az idő, megtört a pillanatnyi átok, teli-szájjal mosolyogva ugrált az ezerszínű tömegben és úgy tűnt, el sem tud fáradni. Szép volt Kicsi, te nyertél!
Azt már csak reménykedve teszem hozzá: minden bizonnyal akkor ugrálta be magát a rendszeresen sportolók táborába és már soha nem adja fel!
Ez volt számomra a múlt vasárnapi, miskolci 6. Fittségi Sportnap - NIVEA TOUR ’12 egyik nagy csodája!

 

Szűcs István

Keresés

Partnerek